Individual pursuit
Az egyéni üldözőverseny hosszabb távon és kiesése alapon zajlik. Két bringás indul a két egyenesből és céljuk minél gyorsabban teljesíteni az előírt távot. A kvalifikáció során mindenkinek a saját idejét veszik figyelembe és ez alapján kerülhetnek a döntőbe.
Ott már egyenes kieséssel folytatódnak tovább a küzdelmek, aki tehát legyőzi aktuális ellenfelét, az nyerte a futamot. A kvalifikációban a két legjobb időt elért versenyző mérkőzik az aranyéremért, a második két legjobb idő pedig a bronzért és így tovább.
Nagyon fontos a megfelelő, aerodinamikus testtartás ebben a számban, a légellenállás optimalizálása nagyban javíthatja az elért időeredményt. Ezeken a futamokon a kerekesek speciális időfutam kormányt és tele kerekeket is használnak.
Nők: 3000 méter
Férfiak: 4000 méter
Team pursuit
A 4 km-es csapat üldözőverseny egy igazi teszt technika és ember számára. Négy kiváló versenyző dolgozik egy csapatban, sikerük pedig attól függ mennyire értik meg egymást a pályán, mennyire tudnak olajozottan összedolgozni. Az aktuálisan élen tekerő bringásnak minél magasabban kell tartani a tempót, míg a többiek mögötte pihennek szélárnyékban (lánctalp).
A vezető szerepe körönként változik, általában nem is megy végig a versenyen a csapat mind a 4 tagja, ez is a taktika része. A csapattagoknak muszáj azonban minél közelebb tekerni egymáshoz, azért, hogy minél gyorsabban válthassak, így egy apró hiba is végzetes lehet.
A pályán két csapat köröz egyszerre, akik megpróbálják befogni egymást. A kvalifikáció során a leggyorsabb időt elért két csapat mehet az aranyért, a második két leggyorsabb pedig a bronzéremért küzdhet.
Férfiak: 4000 méter
Sprint
A pályasprint versenyszám a kerékpársport egyik legrégibb eseménye, mely először az 1893-as chicago-i Világbajnokságon debütált. Ez egy klasszikus, rövidtávú szám, ahol két vagy több versenyző (futamoktól függően) küzd egymás ellen, 3 körön keresztül.
Érdekessége, hogy a sebesség 0-ról indulva körönként növekszik (a versenyzők gyakran hosszú ideig egyhelyben állnak a bicikli nyergében a rajtot követően, ezt úgy hívjuk, hogy trackstand), a taktika, valamint a robbanékonyság pedig óriási szerepet kap. Taktikás versenyszám, mert annak van előnye, aki az elején _hátul_ megy. Emiatt a versenyzők eleinte azon vannak, hogy a másik mögé kerüljenek, ebből a célból néha teljesen megállnak (trackstand). A Milli geometriájából (magasak a kanyarok) adódik, hogy nem csak azért kell taktikázni, mert a hátul lévő versenyző az elöl lévő hátszelében halad, hanem azért ism mert a borítás sok lendületet tud adni. Igazi észjáték ez a szám, ahol az ügyesebb, furfangosabb bringás arathatja le a babérokat.
Az utolsó körben természetesen már mindent kiadnak magukból, a férfiak általában 65 km/h felett tudnak száguldani az utolsó 200 méteren. Az nyer, aki a végén hamarabb ér a célba.
A versenynek akkor van vége, ha valamelyik bringás két győzelmet gyűjtött össze, így előfordul, hogy ehhez 3 futamra van szükség.
A 200 méteres repülőt egyéni időfutamként is szokás megrendezni, amikor a sorrendet az utolsó 200 méter időeredménye dönti el.
Keirin
A keirin versenyszám az 1940-es években született, ez nem más, mint a tradicionális sprint szám japánosított verziója. Abban különbözik tőle, hogy itt 7 bringás indul egyszerre a táv pedig 2000 méter. Egy speciális felvezető motor, az ún. derny vezeti a futamot és körről körre kényszeríti nagyobb sebességre a mezőnyt.
Az első 1400 méteren a motor 30 km/h-val halad, majd ezt követően 50-re növeli sebességet és elhagyja a pályát. A versenyzők azért küzdenek, hogy minél jobb pozíciót foglaljanak el, mielőtt a derny elhagyja a terepet és belevágnak a végső, kb. 400-500 m hosszú sprintbe. Az első az, aki először átér a célvonalon, gyakran 60-70 km/h sebességgel.
A hölgyeknél 25 és 45 km/h az említett két sebességhatár.
Olympic sprint
Ezt a számot, korábban Olimpiai Sprintként ismerhettük. Két csapat áll fel a pályán a két ellentétes egyenesben, csapatonként 3 bringással, a táv 3 kör. Az első versenyző feladata, hogy a csapatot tisztán (bukás és egyéb hiba nélkül) elindítsa és minél hamarabb a lehető legnagyobb sebességet érje el.
Az első kör végeztével az addig vezető bringás “kiborít” és az addig második pozícióban tekerő társának adja át a vezetést. Ő is egy kört megy, majd jön a harmadik, általában kiváló időfutam menő, aki az utolsó körben megpróbálja megtartani a hatalmas sebességet és a célba vezeti csapatát.
További érdekesség, hogy a felvezető versenyző nem állhat ki az élről az első kör vége előtt és a rajtvonalat elhagyva 15 méteren belül vissza kell állnia a sor végére, különben a csapatot kizárják. Itt is lehetőség van két rajtra, amennyiben az első nem sikerült volna szabályosra.
Chariot
A pálya méretétől függően 4 és 8 közötti versenyző állórajtból indul, és rövid távot (általában egy kört) megy.
The Kilo
A pályaversenyeken az állórajtos egyéni időfutamok a robbanékonyságról és a minél erőteljesebb megindulásról szólnak. Mivel a pályabringákon csak egy áttétel (általában 54×12, vagy 55×11 van), ezért az álló helyzetből induló versenyzőknek némi időbe telik felvenni az utazósebességet. Ahogy Goda Gyula bácsi mondta, “Az igazi pályás az, aki az állórajtos időfutamon helyben megforgatja a kereket”, utalva evvel arra a brutális erőre, melyet a meginduláskor a versenyzők kifejtenek.
A rajt után természetesen a cél a legrövidebb időn belül teljesíteni a távot, a helyezések és érmek sorsa azonban gyakran csak ezredmásodperceken múlik. A rajt egyébként egy speciális kapuból történik, a startpisztoly eldurranásával egy időben indulhatnak a kapuból versenyzőket, hasonlóan a futókhoz.
Amennyiben valaki elrontja a rajtot, van lehetőség egy újabb indulásra, két rajtnál azonban nem lehet több futamonként.
Nők: 500 méter
Férfiak: 1000 méter
The Hour
Ki tud többet menni egy óra alatt állórajtból?
Points race
A pályaversenyek egyik legizgalmasabb, leglátványosabb formája. Lényege, hogy meghatározott (a Millin általában 5) körönként ún. részhajrák vannak a célvonalon való áthaladáskor, mely hajrák során pontokat kell gyűjteni. A részhajrá első 4 helyezettje kap pontot (5,3,2,1), a hajrák pedig 10 körönként vannak, valamint az utolsó kör végén is. 20 pontot kap tovább az a versenyző, aki ún. körelőnyt csinál a mezőnyhöz képest, aki pedig körhátrányba kerül attól 20 pontot levonnak.
Ha a verseny végén több versenyző is azonos pontszámmal áll, akkor a részhajrákon szerzett jobb helyezés dönti el a győztes kilétét.
Mivel ebben a számban nagy számú (20-30 fő) mezőny indul, ezért a résztvevőknek pontosan tudniuk kell éppen hol is helyezkednek el a mezőnyön belül. Ez azonban a hatalmas tempó és a szétszakadozott boly miatt nem is olyan egyszerű feladat. Gyorsaság, kitartás, koncentráció és kiváló helyzetfelismerő képesség az, amitől igazán jó pontversenyzővé válik valaki.
Nők: 25 km
Férfiak: 30 km
Snowball
A pontverseny olyan variációja, amikor az első befutó kap pontot a sprintekben, de egyre növekvő számút: az első egy pontot ér, a második kettőt, stb. Általában a sprintek is gyakrabban vannak, mint a sima pontversenyben.
Madison
25 darab kétfős csapat körőz a pályán, a tagok pedig meghatározatlan időközökként váltják egymást.
Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy mindig csak 1 csapattag versenyez élesben, tehát míg az egyik (nevezzük A-nak) a pálya alsó részén teljes erőbedobással teker, addig, a másik (nevezzük B-nek) a pálya felső részén könnyedén pörgetve pihen.
Amikor A versenyző kellőképp elfáradt, akkor következik a váltás. Ez úgy néz ki, hogy B versenyző lejjebb húzódik a pálya aljára és hátrafelé figyelve várja érkező csapattársát. Amikor A versenyző utoléri B versenyzőt és elhalad mellette, belekapaszkodik társa kinyújtott karjába majd egy nagy húzással lendületet ad B versenyzőnek, tulajdonképpen berántja őt.
Ezután A versenyző felmegy a pálya felső részére és várja, amíg B versenyző is kellőképpen elfárad. A váltásoknál óriási tumultus és bukások szoktak kialakulni, a verseny pedig gyakran nehezen átláthatóvá válik. Ettől függetlenül a madison egyértelműen a pályasport leglátványosabb versenyszáma.
A madison egyébként a hatnapos pályaversenyek alappillére, nevét pedig onnan kapta, hogy először 1899-ben a new york-i, Madison Square Gardens-ben mutatták be a közönségnek.
A szabályokról érdemes még tudni, hogy a csapatok célja itt is a pontgyűjtés, 20 körönként vannak részhajrák, 5-4-3-2 és 1 pontért. Amennyiben valaki körelőnyt csinál, az többet ér mint a szerzett pontok, így egy ilyen “manőverrel” akár meg is nyerhető a futam. Ha pedig több csapat is körelőnyhöz jut, úgy a részhajrákon elért jobb eredmény dönt. A verseny távja 50 km.
Miss and Out
Hasonlít a pontversenyhez, csak nem az elsők kapnak pontot, hanem az utolsók kiesnek a sprintekben, amíg egy előre meghatározott számú versenyző marad. A benntmaradók között a célvonalon való áthaladás sorrendje dönt. Ezt is lehet váltóverseny formájában játszani. A súlyosabb formája az, amikor a sprintkörök kivételével bennt kell maradni a kék és piros vonal között, mert ha kimégy vagy kilöknek hátramész a végére.
Scratch
A sratch verseny a pálya szakág legfiatalabb tagja, csak 2002-ben vezették be a Világkupa sorozatba. Ez is egy nagyon látványos dolog, az indulók tömegben rajtolnak, a helyezések pedig az utolsó kör végén lévő hajrában dőlnek csak el.
A jó tempómenők általában hatalmas iramot diktálnak, megpróbálva ezzel elvenni a sprinterek kedvét a virgonckodástól és megrostálni a mezőnyt, mire az utolsó körre érnek.
Általában az utolsó 10 körben a legizgalmasabb a verseny, eddigre a legtöbben már teljesen kifáradnak. Aki körelőnyt csinál, az természetesen itt is a győztes lesz, ha azonban ez senkinek sem sikerül, akkor egy hatalmas sprintet láthat a verseny végén az addigra már általában kellőkép “felajzott” közönség. Időmérés nincs, a párviadalból az kerül ki győztesen, aki először gurul át a célvonalon.
Van combizmod? Reggel tettél be taktikát a zsákodba? Akkor RAGMEG!
Nők: 10 km
Férfiak: 15 km